A MÉZ AZ EMBERI TÁPLÁLKOZÁSBAN

· A méz a szervezet energiaforgalmában
· A méz sorsa a szervezetben: a fő alkotórészek biokémiai átalakulási folyamatai
· A mézfogyasztás és a méz alkotórészeinek biológiai hatásai
· Az ásványi anyagok szerepe az emberi szervezetben
· A méz ásványi anyagai és a hatásaik
· Az egyéb kis részarányú méz-alkotórészek és a hatásaik; a méz lehetséges alkalmazási területei

Az ásványi anyagok szerepe az emberi szervezetben

Az élő szervezetek felépítéséhez, bizonyos enzimeik működéséhez bizonyos ásványi anyagok nélkülözhetetlenek. Az egyes ásványi elemek sók formájában vannak jelen a táplálékban, a sók azután általában ionokra disszociálva vesznek részt a szervezet bonyolult biokémiai folyamataiban.

Az emberi szervezet napi ásványi anyag- (vagy ion-) szükséglete több tényezőtől, így annak normális vagy kóros állapotától (pl. betegség, terhesség), a napi táplálék ásványi só tartalmától, a testtömegtől stb. függ. A felszívódási viszonyok a szájon át bevitt táplálék esetében lényegesen módosíthatják az abból a szervezet számára ténylegesen hasznosítható alkotórészek mennyiségét, így nagyobb mennyiségű ásványi anyag bevitele válhat szükségessé a normális napi anyagcsere-folyamatok zavartalansága érdekében. A szervezet működéséhez a legfontosabb elemek ill. ionok a következők: a nátrium, a kálium, a magnézium, a kalcium, a foszfát-, a klorid- és bikarbonát ionok, valamint az ún. nyomelemek.
A szervezet 60 maeq/testsúlykg nátriumot tartalmaz, elsősorban a sejtközi állományban, a csontokban, kisebb részben a sejtekben található. Verejtékezés, hasmenés során jelentős mennyiségű nátrium távozik, de a napi táplálék sótartalma (Na Cl, konyhasó) ezt bőven pótolja. A nátriumnak - a klorid és bikarbonát ionokkal együtt - fontos szerepe van a különböző biokémiai folyamatokban, az ionegyensúly, az ingerületi folyamatok stb. biztosításában.

A káliumtartalom 42 maeq/kg, a K+-koncentráció csökkenése izomgyengeséget, izombénulást, az ingerlékenység csökkenését, növekedése szívmegállást okozhat.
A kalcium a csontok és fogak legfontosabb szervetlen építőanyaga. A kalciumszükséglet a gyermekkorban a csontok, fogak fejlődésekor valamint a terhesség során a legnagyobb.
A magnézium számos enzim alkotórésze, szerepet játszik a csontképződésben, értágító hatású és részt vesz az ingerület-átviteli folyamatok biztosításában is.

A foszfátok a szervezet anyagcsere folyamataiban és számos enzim működésében játszanak szerepet, illetve ezekhez nélkülözhetetlenek.
A nyomelemek a többi szervetlen alkotórészhez képest kis mennyiségben jelenlévő, különleges jelentőségű anyagok, léteznek esszenciális (nélkülözhetetlen), valószínűleg esszenciális, nem esszenciális és toxikus nyomelemek.

Az első csoportba tartoznak - többek között - a vérképzésben fontos szerepet játszó vas és réz, a kobalt, a mangán és a cink bizonyos vitaminok ill. enzimek felépítéséhez szükségesek. A valószínűleg esszenciális csoportból megemlítendő a fluor, a bróm és az arzén. A toxikus nyomelemek (pl. ólom, higany, kadmium, arzén) az élő szervezetben felhalmozódva arra mérgező hatást fejtenek ki.

 
Főoldal
Tovább
Oldal tetejére